Belváros példát mutat a közterületek zöldítésében
A forróbb nyarak és a légszennyezettség miatt napjainkra minden talpalatnyi zöldterület felértékelődött a városban. Egy olyan sűrűn beépített és közművekkel terhelt környezetben, mint az V. kerület, a fásítás különösen nagy kihívás, emiatt is figyelemre méltó a Belvárosban megfigyelhető tendencia. Az önkormányzati beruházások keretében hagyományos és innovatív módszerekkel jóval több mint 600 fát ültettek el, miközben a zöldfelületek aránya is folyamatosan növekedett.
Új külsőt kapott a Vörösmarty térÖsszegyűjtöttük az elmúlt évek legnagyobb, zöldítést is magukban foglaló köztéri fejlesztéseit, amelyek a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. műszaki előkészítésében és lebonyolításában valósultak meg.
Bő tíz év alatt olyan fejlesztések történtek, amelyek teljesen új arculatot adtak számos közterületnek – olyannyira, hogy sokan talán már fel sem tudják idézni, azok hogyan néztek ki korábban.
Ilyen például a nagy népszerűségnek örvendő Olimpia park, a Falk Miksa utca rekonstrukciója vagy a Batthyány-örökmécses környezetének megújítása. Ezeknél a munkálatoknál – akárcsak a többi beruházás esetében – a műszaki lehetőségekhez mérten a lehető legtöbb fa elültetése volt a cél.
Átalakult a Batthyány-örökmécses környezete isA fejlesztések 2017-ben a Városház utca, a Semmelweis utca, a Kamermayer Károly tér és a Hercegprímás utca megújításával folytatódtak, amelyek során szintén hangsúlyt kapott a zöldítés.
2019-ben teljesen átalakult a Podmaniczky tér: a korábban trolibusz-végállomásként működő, leromlott állapotú területből egy igazi városi liget született. A parkosítás során több mint 80 fát ültettek el, emellett 220 négyzetméternyi cserjés és 40 négyzetméternyi évelőfelület jött létre. Ugyanebben az évben a Vörösmarty téren és a József nádor téren több mint 60 új fa kapott helyet, évelőkkel, cserjékkel.
Az Arany János utca szintén teljesen megújult: körülbelül 100 egyedből álló fasor létesült és zöld buszmegálló is épült. Az úgynevezett kék szemlélet jegyében víztakarékos öntözőrendszer, esővízgyűjtő ciszterna és talajvizet hasznosító fúrt kút is gondoskodik a növények vízellátásáról. 2020-ban a Nagysándor József utca és a Vadász utca újult meg, ahol a burkolatcsere mellett 20 új fát is ültettek. A történelem és a modern városfejlesztés találkozásából 2022-ben készült el a Bástya park, ide 23 új fát telepítetek, évelőkkel, cserjékkel.
A megújult Arany János utcaA Váci utca déli szakasza a 2023-ban lezárult beruházásnak köszönhetően vált rendezettebbé, 30 új fával gazdagodva. Ugyanebben az évben készült el a Hild téri játszótér – a különleges játékok mellé 13 új fa került, évelőkkel, cserjékkel –, valamint a Szomory Dezső tér is, ahol 3 fát ültettek el.
Szintén megújult az Egyetem tér, ahol napjainkban már 21 új fa biztosít árnyékot, valamint a Szabadság tér további zöldítésére is sor került.
A Régi posta utca és a Türr István utca felújítása során is a zöldebb, élhetőbb környezet kialakítása volt a cél: 2025-ben összesen 14 új fát telepítettek, emellett évelőkkel, cserjékkel és zöldfallal gazdagított, parkos teret hoztak létre.
Faültetés a Régi posta utcábanA Garibaldi köz átadását követően egy zöld oázissal gazdagodik a kerület, ahol 4 új fa, évelőkkel, cserjékkel, köztük oszlopokra és gerendákra felfuttatott kúszónövényekkel
Innovatív ültetés, még több élettér a fáknak
Belváros Önkormányzata a beruházások során több helyszínen – például az Arany János utcában, a Hild téren és a Váci utcában – a Stockholm Faültetési Rendszert alkalmazta, méghozzá jelentős sikerrel. Ezt az innovatív megoldást kifejezetten városi környezetre fejlesztették ki, hiszen a zúzottkő és a speciális talajkeverék kombinációja biztosítja a megfelelő vízelvezetést, levegőzést és stabilitást, miközben elegendő életteret ad a gyökérzet fejlődésének.
Szobányi élettér a fáknak a Garibaldi közbenA Garibaldi közbe telepített fák esetében további újításokat alkalmaztak. Az ültetés során hazai eredetű dolomitot használtak, amely – amennyiben hosszú távon beválik – jelentős költségcsökkentést eredményezhet a jövőbeni beruházásoknál. Különlegesség még az ide telepített fák esetében, hogy a vezérgyökérzet mintegy négy méter mélyen, egy 50 köbméteres gyökérzónán keresztül érheti el a vizet tároló talajrétegeket. Ez körülbelül másfél emelet mélységű, szobányi életteret jelent a gyökérzet számára. A méret még a belvárosi gyakorlathoz képest is kiemelkedő, nem beszélve más fővárosi ültetésekről, hiszen egy átlagos budapesti fa mindössze 1–1,5 méter mély és 2,25–2,5 köbméteres életteret kap.